Fedezd fel a
mindfulness élményét!

  • Szétszórt vagy?
  • Nehezen tudsz megbirkózni a stresszel?
  • Szorongással vagy álmatlansággal küzdesz?
  • Nem találod a helyedet?
  • Változtasd meg a stresszhez való viszonyodat!
  • Tanuld meg, hogy a külső ingerekre a szokásos automatikus reakciók helyett tudatosan válaszolhatsz!

„Mi lenne, ha a csillagok csak ezerévente egyszer tűnnének fel az égen? Senki sem hunyná álomra a szemét azon az éjszakán, az emberek vallásos áhítattal csodálnák az égboltot -”

„Tárd ki a kezedet, ha azt akarod, hogy megfogják!” – Rumi

Mi a mindfulness?

„Ne káromkodj itt nekem”! – förmed rá az egykori Bujtor-filmek Ötvös Csöpije a kissrácra, aki egy printert emleget, és ez jut eszembe akkor, amikor furcsállkodva pillantanak rám Magyarországon, amikor kiejtem ezt a szót. Lassanként azonban itthon is változik a helyzet, és egyre több embernek van legalább valami halvány fogalma arról, hogy miről van szó. Az USA-ban és Nyugat-Európában már régóta magazinok, hetilapok, tévé- és rádióműsorok gyakori témája ez az életszemlélet és meditációs módszer, sőt, sokan valóságos forradalomról beszélnek, amely az élet egyre több területére terjed ki.

A mindfulness szó tudatosságot jelent, a módszer kidolgozója, dr. Kabat-Zinn meghatározása szerint azt nevezzük mindfulness-nek, amikor ítélkezéstől mentesen, elfogadó módon figyeljük, hogy mi történik a jelen pillanatban testünkben, tudatunkban és a környezetünkben.
A figyelem módszeres fejlesztéséből áll, különféle meditatív módszerek alapján, amelyek elsősorban a 2500 éves buddhista tanításokból származnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Kabat Zinn-féle modern mindfulness mentes mindenfajta vallásos gyakorlattól, és a tanfolyamokon nem kerülnek szóba vallásos hiedelmek.

A mindfulness segítségével felfedezhetjük a jelen pillanat varázsát, többé nem a múlton rágódunk, és nem a jövőt tervezgetjük folyton-folyvást. Na de miért baj, ha ábrándozunk, ha unalmas vagy kellemetlen események közben szándékosan másra gondolunk?- tehetjük fel a kérdést. Néha természetesen hasznos az ábrándozás, hiszen a kreativitás fontos forrása, problémát csak akkor jelent, ha elhatalmasodik rajtunk, ha álomvilágban élünk, és nem tudjuk, mi történik bennünk és körülöttünk.

Sokszor, a kelleténél sokkal többször rutinszerűen, odafigyelés nélkül cselekszünk, észre se vesszük, hogy éppen mit csinálunk – ezt robotpilóta üzemmódnak nevezik a mindfulness zsargonjában. Életünk folyamán gyakran alig vagyunk jelen, a hétköznapi élet eseményeit nem észleljük, a testünk mintha önálló életet élne, tevékenykedik, miközben a tudatunk egészen máshol időzik.

Unatkozunk, úgy érezzük, mintha egészen más világban élnénk, mint a többi ember, és idegeneknek látjuk őket, pedig John Donne angol költő híres sorai szerint „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja” (Sőtér István fordítása)
A mindfulness révén fejlődnek társas interakcióink, javul empátiás készségünk.

A mindfulness az unalom és a robotpilóta üzemmódban élt élet széttöredezettségének hatásos ellenszere, gyakorlásával megszüntethető, vagy legalábbis csökkenthető a „kikapcsolás”.

Időnként feltehetjük magunknak a kérdést: Mi történik most bennem és környezetemben? Mit érzek? Mit gondolok? Mit tapasztalok?
A dalai lámát egyszer arra kérték, hogy nevezze meg élete legboldogabb pillanatát, mire azt válaszolta: „Azt hiszem, a mostani az.”

Amikor éppen teljesen jelen vagyunk, az nagyszerű érzés, életünk és tudatosságunk nem válik külön, hanem egységbe kerül.
Thich Nhat Hanh zenmester csodának nevezi a mindfulness-t, amely segít abban, hogy egyre több ilyen pillanatot éljünk át.

meditacio

A mindfulness meditáció a munkahelyen is gyakorolható: csökkenti a stresszt, fejleszti a figyelmet, és nyugodtabbá tesz.

mindfulness budapest

Lassan, de biztosan! A kitartó gyakorlás a lényeg!

„Abban a pillanatban, amikor figyelmesen megvizsgálunk valamit, bármi is legyen az, akár csak egy fűszál, egy egész rejtélyes, bámulatos, leírhatatlanul csodálatos világ tárul fel előttünk.” – Henry Miller

A mindfulness gyakorlása két egyformán fontos összetevőből áll: a rendszeres meditációt ki kell egészítenie a mindennapi életben végzett informális gyakorlásnak, ami azt jelenti, hogy egyre több tevékenységünket tudatosan végezzük. Az éber figyelem fénye beragyoghatja a mindennapi élet tevékenységeit, így például fogmosás, zuhanyozás közben nem kapcsolunk ki automatikusan, vagy amikor másokkal beszélgetünk, odafigyelünk arra, amit mondanak, és nem várjuk türelmetlenül, hogy végre szóhoz jussunk.
Nincs szükség arra, hogy drasztikus módon megváltoztassuk az életünket, az a lényeg, hogy amit csinálunk, figyelmesen csináljuk, ügyelve arra, hogy ne ártsunk se önmagunknak, se másoknak.

A mindfulness gyakorlása egyszerű, de nem könnyű – a nehézséget az jelenti, hogy eszünkbe jusson az éber figyelem, márpedig a modern, rohanó élet nem segíti elő ezt a fajta hozzáállást.
A tanfolyamok résztvevői olyan módszerekkel ismerkednek meg, amelyek a jelen pillanathoz kapcsolódnak: többek között ilyen a légzés, a test, a gondolatok nyomon követése. A lényeg nem a figyelem tárgya, hanem maga a tudatos figyelem.

Egy gyakran emlegetett kutatás következtetése szerint „a csapongó elme boldogtalan”: egy okostelefonos alkalmazás naponta többször, véletlenszerűen kiválasztott időpontokban kérdéseket tett fel egy nagyszabású vizsgálat résztvevőinek arra vonatkozóan, hogy az adott pillanatban hogy érezték magukat, milyen tevékenységet végeztek, és arra gondoltak-e, amit éppen csináltak. A vizsgálat két eredménye: a résztvevők gyakran gondoltak másra, mint amit csináltak, és amikor elkalandoztak a gondolataik, kevésbé voltak boldogok, mint amikor arra összpontosítottak, amit csináltak, bármiből állt is a tevékenység.

A mindfulness-szel kapcsolatban gyakoriak a téves elképzelések. Érdemes szem előtt tartani, hogy a mindfulness nem vallás, nem relaxáció, nem pszichoterápia, nem is csodaszer, ami mindenre jó, nem az elme kiüresítése a cél, és nem is valamiféle pozitív gondolkodást jelent (a gondolatokat ugyanis csak megfigyeljük gyakorlás közben, nem próbáljuk megváltoztatni őket).

Kialakulása, felhasználása, céljai

A módszer kialakítása dr. Kabat-Zinn amerikai kutató nevéhez fűződik, aki rendszeres meditálóként azon gondolkodott, milyen formában segíthetne a meditálás az emberek minél nagyobb csoportjának; olyanoknak is, akik nem kötődnek semmilyen spirituális világnézethez vagy gyakorlatrendszerhez. 1979-ben kidolgozta az úgynevezett mindfulness alapú stresszcsökkentést (Mindfulness-Based Stress Reduction, rövidítve MBSR), amelyet 8 hetes tanfolyamok keretében kezdett munkatársaival együtt oktatni, kezdetben egy kórház olyan betegeinek, akik nem tudtak megbirkózni a betegségükkel együtt járó stresszel, illetve fájdalmakkal, ezért küldték őket hozzá az orvosok. A siker nyomán egyre jobban elterjedt a módszer, eleinte az USA-ban, majd fokozatosan szerte a világon.
Az alkalmazási terület egyre bővült: az egészségügy mellett meghódította a vállalati szférát, és az oktatásban, a sportban, valamint egyéb területeken is gyorsan terjed.

Milyen eredmények várhatók a rendszeres gyakorlástól?

Javítja a figyelmet, a koncentrációs képességet, csökkenti a gondolatok csapongását, fejleszti a munkamemóriát, megkönnyíti a tanulást. Javítja a közérzetet, az életminőséget, mérsékli a stresszt, a szorongást, a kimerültséget, erősíti a pozitív érzelmeket.
Az első eredmények már egy nyolchetes tanfolyam elvégzése után is jelentkeznek, de a tartós eredmények kulcsa a kitartó, rendszeres gyakorlás. A haladás fokmérője az, hogy a mindennapi életben hogyan változik viselkedésünk, reakcióink.